Tulajdonképpen nem sok új lesz ebben, de remélem, azért lesz, aki végigolvassa :)
A nem olyan régi "khm" most Kristen szemszögéből... :)
21. fejezet (Kristen)
(Azért a dőlt betű az elején néhány helyen, mert ezt hallotta Rob az előzőekben, amikor Kristen álmában beszélt. De erre nyilván rájöttetek.)
Álmodok. Tudom, hogy álmodok, mégis, mintha élőben átélném, ami történik.
Most éppen az történik, hogy Londonban vagyok Jennyvel és az új barátaimmal, de Mike egyfolytában hívogat. Megállás nélkül és már az idegeimre megy. Úgy döntök, felveszem a telefont, hogy most tényleg jól megmondom neki a magamét! Nem igaz, hogy nem tud békén hagyni!
- Mike – kezdeném, de csak mondja a magáét.
Felnyögtem kínomban.
Furcsa módon tisztában vagyok vele, hogy alszom, és tudom, hogy egy álomban bármi megtörténhet, így sikerül kiiktatnom belőle Mike-ot, és Robot teszem a helyére. Vele viszont nem telefonon beszélgetek, hanem személyesen. Elmondom neki, hogy van valakim. Szótlanul hallgat végig. Csak akkor néz a szemembe, mikor ezt suttogom neki:
- Szeretlek.
Valami csoda folytán – bár ez egy álom, így csodák is igenis történhetnek – elhiszi.
Átölel, és én boldogan bújok a karjaiba. Bűntudatom viszont nem csitul, így úgy érzem, elnézést kell kérnem tőle, amiért nem szóltam neki előbb.
- Sajnálom… Rob.
Nem szól semmit, csak megcsókol szerelmesen, és én tudom, hogy megbocsátott.
Boldogan rezzentem fel az álmomból és meglepetten tapasztaltam, hogy Rob tényleg itt van velem, és tényleg átölel. És tényleg szeretem. Jobban, mint valaha.
Kezem valahogy a nyakára keveredett, nyilván, míg mozgolódtam álmomban. Elkezdtem simogatni a nyakát, feljebb emeltem kissé a fejem, és egy csókot leheltem az állára. Álmomból merítve a merészséget végighúztam a nyelvem álla vonalán, végig egészen a fülcimpájáig, és nem bírtam ki, hogy finoman bele ne harapjak.
Még mindig az álom hatása alatt felemeltem a fejem, a szemébe néztem, és láttam, hogy még ébren van. Ennek megörültem.
- Hát megjöttél? – kérdeztem álmosan mosolyogva.
Választ sem várva felemelkedtem, és ráfeküdtem. Miközben lassan elkezdtem mozogni testén, odahajoltam hozzá és megcsókoltam. Először csak a nyelvemet húztam végig a szája vonalán, beleharaptam az alsó ajkába, de mielőtt tovább mentem volna, enyhe légszomjjal küzdve a szemébe néztem. Láttam benne a szenvedélyt, és még valamit, ami egy kicsit elbátortalanított volna normális esetben.
De már rég nem éreztem magam ilyen jól, most hogy végre ismét velem van, végre átölelhetem, megcsókolhatom… ahogy idáig jutottam a gondolatmenetben, nem haboztam tovább, szenvedélyesen megcsókoltam. Kezemet beletúrtam amúgy is folyton kócos hajába, miközben nyelvemmel megállás nélkül kóstolgattam az övét.
Csípőm ösztönösen mozdult, és éreztem, hogy egyre keményebbé válik mozgásom alatt. Meg akartam érinteni. Másik kezemet elindítottam lefelé, végigtapogattam mellkasát, és nem először ámultam el annak tökéletességén.
Úgy éreztem, mintha ő még habozna kicsit, kezei még csak a combomat cirógatták, bár azt istentelenül érzékien, mégis többre vágytam. Egyik kezét mellemre helyeztem, mire kissé a számba harapott. Csak egy pillanatig fájt, mégis felszisszentem, de nem váltam el ajkaitól.
Az imént még a testén lefelé haladó kezem elérte a keménységet, melyet az előbb még csak lábaim között éreztem, és a zavaró boxerrel mit sem törődve simogatni kezdtem. Hallottam, hogy elakad a lélegzete, de elrántotta a kezemet, a szájához húzta, és belecsókolt a tenyerembe.
Csakazértsem akartam ennyiben hagyni a dolgot. Felemelkedtem rajta ültömben, és filmekből ellesett módon igyekeztem minél izgatóbban lehúzni magamról a trikót. Még csak félútig jutottam, mikor elégedetten nyugtáztam, hogy ajkai a mellemre tapadnak.
A trikót félrehajítottam, és élvezettel fogadtam kényeztetését. Körmeimet végighúztam a vállán, az egyre erősödő vágytól hajtva belemarkoltam a hajába.
Keze izgatóan markolászta a fenekemet, míg nyelve szüntelenül körözött mellbimbóimon.
Felemeltem a fejét, mert úgy éreztem, felrobbanok, ha nem érezhetem a nyelvét a számban is úgy mozogni, ahogy melleimen. Megcsókolt, és elakadt a lélegzetem, ahogy kezét derekamról a fenekem irányába csúsztatta… és még tovább, majd miután elérte vágyaim nedvességtől csöpögő középpontját, ujjaival olyan izgatóan kezdett simogatni, hogy egész testem beleremegett. Fejemet hátravetve hangosan nyögdécseltem.
Ujjai ekkor arra a pici pontra tévedtek, ami keményebbre már nem is duzzadhatott volna izgatása következtében, és ebben a pillanatban ismét éreztem a vulkánkitörést, ahogy a kielégülés hullámai végigrohantak testemen. Félig önkívületi állapotban hallottam saját magamat, ahogy a nevét kiáltom.
A vállára borultam, belekapaszkodtam, és igyekeztem levegőhöz jutni. Ujjai még mindig bennem mozogtak, ahogy lefektetett az ágyra, és mellém heveredett. Rájöttem, hogy még egyáltalán nem fejezte be, amit elkezdett. Tágra nyílt szemekkel és hitetlenkedő mosollyal vártam, mi lesz a következő lépése.
Nem kellett csalódnom, ajkával először számat érintette, majd lentebbi tájakra vándorolt testemen. Ahogy megközelítette combjaimat, majdnem elkezdtem könyörögni neki, hogy valami mással váltsa fel ujjait a lábam között, de ahogy tovább haladt a térdemig, majd vissza, lassan, egy centit se hagyva menekülni csókjai elől, éreztem, hogy könyörögnöm se kell, nagyon is jól tudja, hogy mit akarok.
Amint végre a nyelvét mélyesztette belém ujjai helyett, a vállaiba markoltam, és testem rángatózni kezdett az élvezettől. Második extázisom után felemelkedett, és rám feküdt. Míg én ismételten levegőért kapkodtam, pihekönnyű érintést éreztem az arcomon, ahogy megsimogatta. Úgy csókolt meg, mintha porcelánból lennék.
Ha nem lettem volna biztos benne, hogy Angie téved, ebben a pillanatban igazat adok neki. Végtelen szerelmet éreztem ebben a csókban.
A karjaiba vett, magához ölelt, és úgy festett, nem akar már mást csinálni, hiába éreztem, hogy még mindig kíván. Ezt nem hagyhatom! – döntöttem el és alighogy remegésem csillapodásával egyetemben megszűnt légszomjam is, kezemmel körbefogtam. Nem tévedtem, valóban kívánt, örömömben kuncogni kezdtem, Robot a hátára fordítottam és fölé helyezkedtem.
Saját magamnak is ingerlő gyötrelmet okoztam azzal, ahogy lassan ráereszkedtem. Ő sóhajtott egyet, mire még lassabban feljebb emelkedtem rajta, majd vissza le, közben figyeltem az arcán átvonuló érzéseket. Mindegyik élvezetről árulkodott. Felsőtestére támaszkodtam egyik tenyeremmel, és csak egy pillanatig haboztam, mielőtt bedugtam a másik kezem kettőnk közé, és mikor egy felemelkedett helyzetben voltam, megragadtam belőlem éppen hiányzó részét. Erre hangos nyögéssel válaszolt.
Erősen szorította csípőmet, de nem rántott magára, ahogy vártam volna, úgy tűnt inkább, hogy élvezi, amit csinálok vele. Nem hagytam abba a mozgást, lassan ereszkedtem rajta le, majd fel, körkörös mozdulatokkal tarkítva tettemet, és kezemmel sem hagytam abba az izgatását.
Ezt már én is nehezen tudtam tovább elviselni, kívántam az újabb orgazmust, így hirtelen gyorsítottam az iramon, és egyre sebesebben hajszoltam magunkat a csúcspont felé. Rob magához rántott, és egymás szájába nyögve érkeztünk meg oda.
Ráborultam testére, minden ízemben remegtem a sokszoros kielégülést követően. Mérhetetlen boldogságot éreztem, szinte az álmom vált valóra.
Odahúzott szorosan magához, és hallottam, ahogy közvetlenül a fülem mellett suttogni kezd:
- Szeretlek.
Erre lebénultam. Igyekeztem nem mutatni döbbenetemet, így tovább simogattam mellkasát, melyen feküdtem. Ezek szerint Angie-nek igaza volt. Végtelen örömmel töltött el a gondolat, hogy ez a csodálatra méltó félisten itt mellettem szerelmes belém.
Felkönyököltem, és egy kissé gondterhelten pillantottam rá. Tépelődtem, hogy most mondjam-e el neki Mike-ot. Egy kicsit elkeseredtem és éreztem, hogy könny szökik a szemembe. Nem akartam most ezzel elrontani azt a varázslatot, amit együtt átéltünk az előbbiekben.
Megígértem magamnak, hogy reggel első dolgom lesz mindent elmondani neki. Ez így nem állapot! Féltem, hogy meggyűlöl majd miatta, de helyesen akartam cselekedni.
Most viszont még élvezni szerettem volna a boldog perceket, így megsimogattam az arcát, és egy csókkal igyekeztem kifejezni neki, egyelőre szavak nélkül, mit is jelent nekem. Ezek után ismét magához ölelt.
- Most aludj – mondta.
Egy ideig még gondolkodtam. Szívesen kimondtam volna én is azt a szót, ami számomra mindennél többet jelentett, hogy hallhattam tőle, viszont egy ösztönös védekező reakció visszatartott ettől. Ha meggyűlölne, akkor legalább ezt a méltóságomat megőrizve kellene továbblépnem. Ami nem hiszem, hogy menne valaha…
Szorosan kapaszkodtam belé, ő pedig magunkra terítette a takarót, és csókolt lehelt a hajamba. Félretettem aggodalmaimat, és elszenderedtem…
