Together Until The Infinity

2010. április 29., csütörtök

58. fejezet

58. fejezet (Rob)

- Mit akarsz, Kristen?

Tudni akartam, mit szeretne. Akár a csillagokat is lehoztam volna az égről a kedvéért, vagy csak egyszerűen bocsánatot kérek Tomtól, amiért nekiestem, ha ez neki fontos esetleg, vagy egyszerűen csak elfelejtek mindent, és megpróbálom boldoggá tenni, ha hagyja…

Én tudtam, hogy mit akarok. Őt akarom most és mindörökké, és belehalok ebbe a szenvedésbe, amit ugyan saját magamnak köszönhetek, de már nem bírom tovább nélküle.

De még mindig nem válaszolt a kérdésemre. Arra, hogy ő mit is akar pontosan. Az én vágyaim itt már rég nem számítanak. Csakis amit ő szeretne.

Ha azt akarja, hogy elmenjek, és békén hagyjam, megteszem. Akármennyire is fog fájni, de megteszem. Viszont kételkedtem már abban is, hogy ezt akarná. Ahhoz túl egyértelműen pillantott rám bent az imént, és haragudott Rickék lakásánál. Mégis az ő szájából akartam hallani.

És meg is kaptam a választ.

- Csak azt, amit te is…

Ebben kételkedtem, mert én őt akarom. Tehát valami más lehet, amit ő akar. Vajon engem?! Csak remélni tudtam.

Fejét még mindig lehajtotta, és nyilván valami választ vár tőlem. Kérdezzem meg, mi is az pontosan? – gondolkodtam.

Hirtelen elvette a kezét a mellkasomról, és hátrált egy lépést. Ezt nem engedhetem, amikor végre újra a közelemben van. Utánamentem hát gyorsan, de megérinteni nem mertem.

Kissé bizonytalan és fájdalmas pillantással nézett fel rám, és engem elöntött iránta a szerelem. Elmosolyodtam. Most úgy éreztem, minden rendbe fog jönni.

- Nem hiszem, hogy ugyanazt akarjuk – mondtam.

És hogy nem legyen több félreértés, még ilyen szinten sem, hozzátettem:

- Én téged akarlak.

Erre visszafojtotta a lélegzetét. Mintha nem akarna hinni a füleinek.

Ez újabb reményre adott okot nekem, és összeszedtem a bátorságomat, még mindig tartva egy esetleges visszakozástól a részéről, de nem tudtam megállni, hogy felemeljem a kezem, és ujjaimmal éppen csak érintve a bőrét, megsimogassam az arcát. A régen látott és vágyott szikrák pattogni kezdtek, és éreztem a melegüket.

Nem tudtam tovább várni.

Közelebb léptem, így az utolsó milliméterek is eltűntek kettőnk közül. Lassan lehajtottam a fejem, és próbáltam minden iránta érzett szerelmemet belesűríteni ebbe a csókba, hogy teljesen biztossá váljon számára is.

Szívem hatalmasat dobbant, ahogy karjai felemelkedtek, hogy a nyakam körül kulcsolódjanak össze. Ahogy hozzámért, testemet egy eufórikus boldogság öntötte el.

Kezeim maguktól mozdultak dereka felé, és szorosan magamhoz öleltem Kristent, mire egy elégedett nyögést hallottam összefonódó ajkaink felől.

Nyelvemet ajkai közé dugva kértem kegyelmet, hogy legalább egy képzeletbeli lépéssel tovább haladhassak, és ő megadta.

Egyik kezemet a fenekére csúsztattam, és nem először ámultam el annak tökéletes formáján. Felemeltem a földről, mire lábai azonnal körbefonták a csípőmet. Férfiszíveket megdobogtató szoknyája felgyűrődött, így viszont a bőrét tapinthattam végre, ami lángolt az érintésem alatt. Úgy fordultam, hogy hátát az autónak dönthessem, de ajkaival, nyelvével, kábító ízével nem tudtam betelni.

Ma már nem először merevedő testemet az öléhez préseltem, és minden eddiginél nagyobb forróságot tapasztaltam, még a nadrágomon keresztül is.

Egyik kezemmel végigsimítottam a combját és leküzdve a kísértést, hogy a lábai közé nyúljak, a mellei felé vettem inkább az irányt. Éreztem, hogy megremeg a teste a karjaimban, és vad csókokkal igyekeztem biztosítani róla, hogy ez velem sincs másként. Őrülten kívántam.

Akár itt és most legszívesebben letéptem volna róla a ruhát, és a motorháztetőre döntve teszem a magaméva, de bevillant, hogy túl önző vagyok ahhoz, hogy egy esetleges nézőközönség élvezhesse Kristen látványát.

Tovább csókoltam, kezeimet sem tudtam levenni róla, és éreztem, ahogy apró ujjaival az ingemet kezdi gombolgatni. Amint feltárult előtte bőröm, ajkaival mellkasomra tapadt, és tűzforró nyelvével olyan izgató simogatásokat végzett, hogy attól tartottam, mintákat éget vele a bőrömbe. De azt sem bántam volna, inkább csak élveztem, és felnyögtem a gyönyörűségtől, miközben levegővételi gondjaim akadtak, de ez sem számított.

Tudtam, ha most nem állítom meg, tényleg az autó elejére fektetem, és itt akárki szeme láttára fogom leteperni, de önzőségem nagyobb volt ennél, így lefejtegettem magamról a végtagjait, és a kocsikulcsokat keresgéltem a zsebemben. Láttam a szemében az ijedelmet, ahogy elengedtem, így nem azonnal, de felfogta, hogy mik a szándékaim, és gyorsan behuppant az ülésre.

Nekem az útra kellett koncentrálnom, és jobbnak láttam a kezeimet a kormányon tartani, de ő nem fogta vissza magát, és ott csókolt és simogatott, ahol éppen ért.

Ahogy megérkeztünk, a kulcsokat a kezébe nyomtam, hogy az ajtóval majd ő vesződjön, és a karjaimba vettem, így haladtunk fel a lépcsőházban, a villanyt fel se kapcsolva, a sötétben.

Az ajtóm előtt sem tettem le, és elképedtem, mikor kisvártatva ki sikerült nyitnia az ajtót, mivel amíg a kulccsal kotorászott, az ajkaink egy pillanatra se váltak el. Belépve csak berúgtam az ajtót magunk után, majd meg sem álltam vele a hálószobáig.

A hálóba csak az utcai fények világítottak be, de így is tökéletesem tájékozódtam. Kristent lassan leeresztettem a karjaimból, egyenesen az ágy közepére.

Az ő szoknyája felcsúszott, így csak egy apró tanga választott el testétől, meg egy felső, de én még meglehetősen túlöltözöttnek éreztem magam a helyzethez képest, így el akartam húzódni, hogy levetkőzhessek és végre semmilyen akadály ne állhasson közénk, ahogy bőrünk egymáshoz simul, de nem engedte.

Szorosan belém kapaszkodott, és engem boldoggá tett a tudat, hogy nem képes megválni tőlem egy percre sem. Olyan határtalanul imádtam ebben a pillanatban, mint még soha ezelőtt.

És én sem tudtam betelni vele. Emellett, mivel elsietni sem szerettem volna semmit, hagytam, hadd vonjon magával, amint hanyatt feküdt. Karcsú, puha teste alattam izzott, karjai és lábai bilincséből legszívesebben soha nem szabadultam volna többé.

Ajkaira szorítottam a számat, de csak az íze miatt, amely már teljesen a fejembe szállt. Ezután csókunkat megszakítva nyelvemmel végigsimítottam az ajkait, az álla vonalát a füléig, ott megálltam egy pillanatra.

Szerettem volna örök szerelmet fogadni neki, de elbizonytalanodtam. Mielőtt azonban a félelem hatalmába kerített volna, kikapcsoltam a gondolkodásomat, és a nevét suttogtam.

Ezután kulcscsontját is végigkóstolva a mellei felé vettem az irányt, ahol a ruhája szegélyébe ütköztem.

Őrjítően kívánatos volt ma ebben a cuccban, és épp ezért nem akartam rajta újra látni. Nyilván más is szerette volna megszabadítani tőle ma, nemcsak én most. Viszont most itt van és velem. És most csak az enyém.

- Remélem, nem szeretted ezt a ruhát – súgtam, és nem véletlenül használtam múlt időt.

A mellei közé nyúlva egyetlen szakítással megszabadítottam, tőle, és újfent elállt a lélegzetem a testétől, ami végre elém tárult. Csak egyetlen apró bugyi takarta.

A ruhája maradványait szorongatva tűnődtem azon, hogy lehetek ilyen szerencsés?! Ennyi csodát és örömet, és boldogságot még a világon senki nem kapott soha, mint amiben nekem lehet részem. Nem akarom elveszíteni őt! Soha többé!

Kristen nem gondolkodott, hanem felült, felnézett rám, az elmaradhatatlan szikrázással kísérve kezeivel végigcirógatta az oldalamat, majd karjaimat, és a ruháját görcsösen szorongató ujjaim közül kiszabadította a meggyötört anyagot.

A délutáni történtek következtében sajgó öklömet a kezei közé vette, és pihekönnyű csókokkal csillapította fájdalmamat.

Ezután felnyúlt a vállaimhoz, lecsúsztatta rajtuk az ingemet, aztán az övem felé lódult keze, és miután sikeresen kioldotta, megpróbált megszabadítani a nadrágtól is. Ekkor feléledtem révületemből, melyet még mindig az iránta érzett szerelmem okozott, és ledobáltam a ruháimat, és visszafeküdtem mellé.

Még el se helyezkedtem, de máris az ajkaimra tapadt, nyelve őrült táncba hívta az enyémet, majd tovább haladt a nyakam felé, ahol az óvatos harapásokkal nyögéseket sikerült belőlem előcsalogatnia, míg keze tapogatózva haladt egyre lejjebb testemen, hogy aztán célba érve ujjaival körbefonjon. Az én kezeim sajnos csak a melléig értek el, de betonkemény mellbimbói azonnal perzselni kezdtek az ujjaim játékától.

Forró szája végighaladt a felsőtestemen, a hasamon, majd megéreztem magamon a nyelvét. Izgatóan körözött merev testemen, majd egészen a szájába vette. Kezem a hajába markolt, de magam sem tudtam eldönteni, hogy elrántsam onnan, vagy inkább még közelebb húzzam. Amit a szájával és a nyelvével művelt rajtam, az maga volt a mennyei pokol.

Egyre hevesebben mozgatta a fejét, és éreztem, ha nem állítom meg, akkor túl hamar lesz túl késő, így lerántottam magamról, hanyatt fektettem, és hogy érezze azt a kínt, amit én álltam ki percekig az ajkaitól, kínzó lassúsággal húztam le a bugyiját, végigcsókolva minden egyes millimétert, ahogy végighaladtam lábain. Mikor végeztem, máris türelmetlenül tárta szét a lábait, és nem haboztam tovább, azonnal közéjük feküdtem. Édes bosszú címszóval mindkettőnk számára gyötrően lassan tettem a magamévá, mire Kristen elragadtatásában vagy inkább megtorlásként végigkarmolta a hátamat.

Erre már ne tudtam visszafogni magam, annyira akartam, hogy szinte fájt. Gyorsabban kezdtem mozogni benne, nyelvem az ajkai közé csúsztatva tompítottam sikoltásait.

Az egész testemen éreztem a kezei simogatását, szaggatott lélegzeteink zaja törte meg a szoba és az éjszaka csendjét, ahogy egyre közeledtünk a beteljesülés felé.

Kristen a csípőmbe markolt, és a következő pillanatban éreztem, ahogy összerándul a karjaimban, és a nevemet kiáltja. Mivel testem elrejtett részén is erősebb szorításokat éreztem élvezete következtében, elengedtem magam és követtem szerelmemet.

Testemmel óvatosan ráereszkedtem, szívünk veszettül dübörgött mellkasunkban. Felkönyököltem, és ránéztem, de nem jutottam szóhoz a boldogságtól.

Reggel még mindent annyira elveszettnek hittem, és nem is reméltem, hogy mindez újra megtörténhet, de most mégis itt van velem, a karjaimban, az ágyamban, és a szívemben. És ha rajtam múlik, ott is marad!

Megint szerettem volna éreztetni vele, hogy nem csak a testi gyönyörök miatt rajongok érte, hanem őszintén szeretem, így szerelmes csókkal ajándékoztam meg, amit ugyanolyan lágyan viszonzott.

Utána percekig csak néztük egymást, Kristen szorosan ölelt, de mégsem féltem, hogy megfulladok, boldog halálom lett volna a karjai között.

Ahogy légzésünk visszaállt a normális ütemre, apró csókokkal borítottam az arcát, száját, szemeit, majd lesiklottak ajkaim a nyakára, és számat ütőerére szorítottam.

Kristen felnyögött, mire testem ismét életre kelt, és finoman újra mozogni kezdtem benne. Nem akartam, hogy véget érjen ez az éjszaka…