116. fejezet (Kristen)
Míg Rob csókolt, a kezei sem tétlenkedtek.
Egy óvatos körülpillantást követően, amint meggyőződött róla, hogy senki nincs a közelünkben úgy száz méterre, újra ajkaimat falta, míg hátam alá csúsztatta a kezét, és kioldotta a bikinifelsőm madzagját. A nyakamban is megtette ugyanezt, és messze hajította a felesleges anyagdarabot.
Önkéntelenül is el akartam takarni a melleimet, de ő borította be azokat ismét a csókjaival, így jobb híján a forró homokot markolásztam.
Egyik kezével lábamat simította végig, de amikor a bikinialsó dereka alá tévedtek az ujjai, és azt kezdte volna lehúzni, lefogtam a kezét, és megakadályoztam.
Erre fejét már a hasamról felemelve rám nézett, és újra megcsókolt.
Eszembe jutott, hogy mit művelt velem az autónál, és elérkezettnek láttam a pillanatot a bosszúra…
Hirtelen taszítottam rajta egyet, hogy hanyatt a homokba feküdjön, majd teste fölé helyezkedtem, és én hajoltam ajkaira egy csókot csenni.
Kezeit mindenhol éreztem a testemen, nyelvem játékával izgatott hangokat sikerült előcsalogatnom belőle, és lábaim között éreztem is a hatást.
Erre a pillanatra vártam. Felemelkedtem rajta, a mellkasára támaszkodva még egyszer izgatóan nyögdécselve hozzádörgölőztem keménységéhez, majd hirtelen felpattantam, és kacagva a vízbe szaladtam.
Most már nem fájt annyira a hideg, habár testem éppúgy lángolt, mint a parton begerjesztett érzékeim. Hátrapillantva láttam, hogy már Rob is feleszmélt, és fut utánam. A vízben nehezebb volt a haladás, így kivártatva utolért, és a víz alá bukva elkapta a lábamat. Egy utolsó mély levegőt vettem, mielőtt a mellig érő víz alá húzott.
A só csak először csípte a szememet, de látni akartam, hogy mit tervelt ki ellenem. Amint kinyitottam a pilláimat, ajka máris az enyémre tapadt. Földöntúli élményben volt részem… ahogy a víz alatt csókoltuk egymást.
A levegő viszont egyre fogytán volt, ezért utána kapkodva emelkedtünk ki a vízből.
- Te tényleg boszorka vagy! – vetette a szememre kedvesem a parti tettemet, de csak egy boldog pillantást kapott érte válaszként bűnbánat helyett.
Aztán magához húzott, és én is átöleltem.
Tényleg boldognak és gondtalannak éreztem magam. A víz lágyan hullámzott körülöttünk, sirályok keringtek messze a fejünk felett, és a nap kellemesen cirógatta végig vízből kilátszó testünket.
- Jól érzed magad itt? – kérdezte Rob.
Felnéztem rá mellkasáról, ahova eddig hajtottam fejemet.
Őszintén és határozottan válaszoltam.
- Tökéletesen.
Elmosolyodott, és egy puszit nyomott a számra, majd újra magához ölelt. Nyelvemet kíváncsian végighúztam a bőrén, de túl sósnak találtam ahhoz, hogy merészebb dolgokra vetemedjek.
Egy kis idő múlva fázni kezdem.
- Kimenjünk? – kérdezte Rob.
- Még úsznék kicsit – feleltem.
Nem tiltakozott, hanem velem tartott. Nem mertem beúszni túl mélyre, nem ismervén az itteni áramlatokat, de így is elvesztettem a visszautat. Sehol nem láttam a parton, hogy hol jöttünk be a vízbe.
Rob is odaért mellém, és megérdeklődte, miért álltam meg.
- Emlékszel még, merről jöttünk? – kérdeztem a partot kémlelve.
- Ha kijjebb érünk, majd észrevesszük – nyugtatott meg, így visszafelé kezdünk úszni.
Igaza lett, meg is találtuk a partot, és szerencsére a bikinifelsőmet sem vitte el senki. Mivel nem szándékoztam félmeztelenül heverészni a parton, a tengerben leöblítettem róla a homokot, és visszakötöztem magamra.
Rob persze elhúzta a száját, amint rájött, mit csinálok, de nem szólt semmit.
A magunkkal hozott törölközőkre feküdtünk, hogy nagyjából megszáradjunk.
Jólesett az úszás, de a nap is és a víz is kiszívta minden energiámat. Hasra fordultam, hogy pihenjek egy kicsit, még a szemem is behunytam.
Robnak viszont kifogása lehetett az ellen, hogy őt hanyagolom, mert cirógatni kezdett. Először a hátamat, majd a fenekemre rajzolt érdekes mintákat szüntelenül az ujjaival.
Bőrömön éreztem, hogy perzsel a nap, és biztos voltam benne, hogy ez nekem még fájni fog.
- Van napolajunk? – dünnyögtem továbbra is csukott szemmel.
- Van. Hozom máris – felelte Rob, és a simogatás abbamaradt.
Egy puszit nyomott a vállamra, és magamra hagyott.
Egyedül éreztem magam, és kémlelni kezdtem arrafelé, amerre eltűnt. Kisvártatva megláttam közeledni, kezében a flakonnal. Elmosolyodtam, hogy még erre is gondolt, és betette a csomagba.
Visszaheveredett mellém, a felsőmet megint kioldozta, és a bőrömre nyomott a hűs krémből. Kicsit felszisszentem, ahogy megéreztem, de amint elkezdte a bőrömbe masszírozni, már csak azt éreztem, hogy kezd lenyugodni a bőröm… de csak az olaj miatt. Az érintésétől újra izzani kezdett minden sejtem.
Kéjesen felnyögtem, mire keze megállt egy pillanatra, de aztán tovább haladt. Alaposan végigmasszírozta a hátamat, utána a derekamat, a fenekemet, majd a lábaimat.
- Elöl is bekenjelek? – kérdezte rekedtesen.
Felnéztem az arcába, majd a nadrágjára, és csodálkoztam, hogy még vissza tudja fogni magát attól, hogy leteperjen. Gonosz mosollyal fordultam hanyatt, a már kioldott felsőt újra ledobtam magamról, és csábító pózba vágtam magam.
- Ha szeretnéd…
Könyökömre támaszkodva vártam, de semmi. Fejemet hátrahajtottam, hátraráztam nedves fürtjeimet, és félig lehunyt szempilláim alól Rob arcára sandítottam.
Éppen a testemet mustrálta végig epedő pillantással, a kezében megremegett a flakon.
Végül vett egy mély levegőt, nyomott a tenyerébe a tubusból, és ezúttal lentről haladva kente be először a lábaimat. Nem tudtam megállni, hogy ne fokozzam máris szemmel látható gerjedelmét az őrületig, így lábaimat széttártam egy kissé, és mivel törökülésben ült mellettem, vádlimat a térdére tettem.
Hallottam, ahogy levegő után kezd kapkodni, de nem hagyta abba a kenegetést. Ahogy egyre feljebb ért combom belső felén, rájöttem, hogy ezzel öngólt is rúgtam. Szánt szándékkal, és remegő kezekkel siklottak el ujjai a bikinialsóm szélénél, de akkor már én is azt kívántam, bár az sem lenne rajtam. Így viszont immár mindkettőnket tovább kínozva Rob kikerülte a már nem a tengervíztől nedvesedő apró anyagot, és a hasamon folytatta gyötrelmeket okozó tevékenységét.
A hasam után a melleimet vette kezelésbe, de mire elért odáig, mellbimbóim már duzzadva várták megváltást hozó érintését. Mozdulatai viszont kapkodóbbakká váltak, és hallottam fájdalmasan felnyögni. Kezei eltűntek rólam.
Kinyitottam a szemem, és láttam, ahogy a tubust leteszi maga mellé, majd feláll.
- Kész – nyögte, majd elrohant a tenger felé.
Bár én is szinte reszkettem a vágytól, felkacagtam, és figyeltem, ahogy a vízbe gázol.
Hanyatt feküdtem, és szívverésem csillapultával már a napsugarak érintését élveztem.
Egy kicsit el is szundíthattam, mert arra riadtam, hogy Rob nedves haját a naptól felmelegített testem fölött rázza meg, ezzel telefröcskölve a bőrömet a hideg vízzel.
Mielőtt felsikíthattam volna, szája máris az enyémre tapadt, és nyelve csábítóan hívta táncba az enyémet. Ajkainak só és Rob-íze volt. Tökéletes kombináció.
Rám feküdt, de már meg sem éreztem hideg testét, ahogy összesimultunk. Mindig bevált a figyelemelterelő csók-módszere, amikor valami hűssel akart „kényeztetni”.
Kis idő után legördült rólam, és hanyatt dőlt mellettem. Felé fordultam.
- Én is bekenjelek? – kérdeztem, és már nyúltam volna a tubusért, de szavai megállítottak.
- Inkább ne – mosolygott rám.
Vállat vonva én ismét hasra feküdtem, karjaimra hajtottam a fejem, és őt figyeltem.
- Bárcsak örökre itt maradhatnánk – mondtam halkan kis idő múlva.
Erre ő is szomorkásan rám pillantott.
- Élvezzük, amíg lehet – felelte, és sejtettem, hogy nemcsak erre gondol.
Én viszont most nem akartam fájdalmas dolgokkal elrontani a hétvégénket, így nem tűnődtem el azon, mi lesz, ha majd el kell hagynom Angliát.
Jól mondta Rob. Élvezzük, amíg lehet.
A nap már majdnem lebukott a láthatáron, amikor visszaindultunk a házba. Olyan fáradtnak éreztem magam, hogy féltem „idő előtt” el fogok aludni, de bíztam benne, hogy a jacuzzi kiűzi az álmot a szememből, és lesz még energiám ma éjjel másra is…
Elhatároztam, hogy a reggeli megállapításom szerint fogok cselekedni, vagyis hogy a lehetetlen nem létezik – így nem kell többé attól sem tartanom, hogy bármilyen kellemetlen emlék zavarja meg majd a boldog perceket, amelyeket reményeim szerint már ma éjszaka átélhetünk. Újra.
A házba érve az emeletre mentem, közöltem Robbal, hogy lemosom magamról a sót és a homokot, majd a fürdőbe léptem, és megeresztettem a vizet. Amíg folyt, levettem és kiöblítettem a fürdőruhámat, és szemem megakadt az induláskor összecsomagolt kis tasakon. Elővettem a gyógyszeremet, és számolni kezdtem, de belezavarodtam, ezért feladtam. Túl fáradt volt az agyam is már, de biztos, ami biztos alapon lenyeltem egy kis bogyót.
Alighogy a vízbe ereszkedtem, Rob is megjelent, és bemászott mögém a hatalmas kádba. Mellkasának dőltem, és ellazultam a langyos víztől. Megmosdattuk egymást, mindenhol… alaposan… Ennek következtében az előttünk álló órákra gondoltam, és boldogan mosolyogva nyújtottam csókra a számat, de Rob ehelyett kiugrott a kádból, megtörölközött, és egy puszit nyomva homlokomra közölte, hogy még van egy kis dolga, majd kiment.
Értetlenkedve én is kiszálltam a kádból, majd míg törölköztem, azon agyaltam, mi lehet az a dolog. A hálóba lépve láttam, hogy csak az erkélyen világít valami fény.
Felkaptam egy selyemköntöst kissé még nedves testemre, majd kiléptem.
És tátva maradt a szám attól, amit láttam…
