129. fejezet (Rob)
A fürdőszobába érve a kád szélére ültettem Kristent, és megeresztettem a vizet. A légzése még most sem normalizálódott, és bágyadtan, hitetlenkedve pislogott rám, de az én szívverésem is szapora volt még az előzőek miatt.
Fogalmam sem volt róla, hogyan képes ezt kiváltani belőlem, de a látványa most is, ahogy ott ült pucéran előttem, újra élesztgetni kezdték épp az imént kielégült vágyaimat.
Amint a kád félig lett vízzel, újra a karomba kaptam és vele együtt a vízbe ültem.
Ernyedten dőlt hátra a mellkasomra, míg én hátamat a kád falának támasztottam. A víz még folyt, és lágyan egyre magasabb szinten kezdte körbeölelni testünket, de ezúttal nem volt sós, mint ott a tengerben alig egy pár órája.
- Mit csinálunk, amíg rossz az idő? – kérdezte Kristen.
Reméltem, hogy hamar elvonulnak a viharfelhők, és újra kisüt a nap, de ezt nem tudhattam. Ötleteim viszont rossz idő esetére is voltak. Válasz helyett egyik kezemet kedvesem mellére simítottam, és míg mellbimbóit cirógattam kőkeményre, a másikat a combján lassan haladva a térde felől a lábai közé vezettem.
Ahogy ujjaimat megérezte, lábait máris kissé széjjelebb tárta, hogy jobban elérjem, és újra nyögdécselni kezdett. A vágy már bennem is újból munkálkodott, de most előbb rá akartam kellő figyelmet fordítani, hisz az előbb a konyhaasztalon nem voltam vele túl előzékeny.
Fejemet lehajtva vállát és nyakát kezdtem csókolgatni. Bőre már nem volt olyan sós, de még érződött rajta a tenger íze. Elbűvölve hallgattam a szapora lélegzetvételeivel vegyített nyöszörgését. Egyik ujjamat mélyen belefúrtam a testébe egy pillanatra, majd visszahúztam, de kezeivel megragadta a csuklómat, és visszatolta az előző pozícióba. Ekkor azonban már több ujjamat is megérezhette magában, mire teste ismét reszketni kezdett.
Egyik karját háta mögé dugva a lábaim közé nyúlt, és saját élvezete rángásainak ütemében mozgatni kezdte kezét egyre keményebben lüktető szervemen. Úgy fordította a fejét, hogy meg tudjam csókolni, és amint lecsaptam az ajkaira a számmal, és nyelvemmel táncba csalogattam az övét, ujjaim körül azonnal éreztem teste rándulásait, amint újra kielégült.
De még nem fejeztem be, bár keze helyett szívesebben éreztem volna már egy forróbb helyen magam, ahol épp ujjaim tevékenykedtek továbbra is, mégis elhatároztam, hogy az utolsó cseppig kimerítem kedvesemet. Most nem telt annyi időbe, mire megéreztem Kristen újabb gyönyörének szorítását, és ezzel egy időben keze is jobban markolta meg lassan újra robbanni készülő testemet.
Tovább csókoltam édes ajkait, de a biztonság érdekében előre húztam a kezét, tartva tőle, hogy önuralmam ide már nem elegendő. Kristen ekkor elhúzódott tőlem, gyorsan elzárta a vizet, majd a nagy kádnak köszönhetően szembe fordult velem, és széttett lábakkal az ölembe ült.
Ajkaim máris melleire tapadtak, és élvezettel kóstolgattam mellbimbóit, miközben ő magába vezetett.
Vágytól elsötétült szemeibe néztem, ahogy lassan mozogni kezdett. A vállam mellett a kád peremébe kapaszkodott, én pedig egyszerre simogattam karcsú combjait testem két oldalán, melleit, és fenekét. Teste újra hevesen rángani kezdett a gyönyörtől, és azt hittem, nekem kell átvennem az irányítást, hiszen vele ellentétben, míg neki egyre sűrűbben jött az orgazmus, nekem kicsit több idő kellett, tekintve, hogy az utóbbi pár órában nem egyszer élveztem el magam is.
De tévedtem, mert öröme csillapultával még vadabbul mozgott rajtam, és a kádat elengedve tarkómba és vállamba kapaszkodott, úgy hajolt a szám fölé, hogy nyelve megunhatatlan játékával még tovább fokozza élvezetemet. Ami meg is érkezett a következő pillanatban, és velem egy időben Kristen is ma már sokadjára sikoltott fel.
Megvártam, míg körmei visszahúzódnak a vállam bőréből, majd reszkető testét magamhoz húztam, és ha nem lett volna nekem is szükségem oxigénre, lélegeztetni kezdem kedvesemet. Így viszont csak a haját simítottam el az arcából, és ziháló csókokkal igyekeztem megköszönni neki, amit nyújtott nekem.
A víz időközben hűlni kezdett, de izzó és felhevült testünk inkább díjazta ezt, így nem engedtem hozzá melegvizet. Kristen vállamra támaszkodva leszállt rólam, és ezúttal szemben helyezkedett el velem, karjait a kád peremére téve.
Kitisztuló tekintettel nézett végig rajtam, és láttam rajta azt a csodálkozást, amit én is éreztem. Mindegy, hányszor voltunk már együtt, sosem éreztem elégnek és mind többet és többet akartam belőle.
Amint száguldó szívverésem lecsillapodott, a tusfürdőért nyúltam, és örömmel mosdattam végig kedvesem testét. Ő is viszonozta a szívességet, de keze reszketéséből tudtam, hogy most pihenésre lesz szüksége – mindkettőnknek -, ezért nem próbáltam meg újabb izgalmakat vinni a fürdőzés további részébe.
Miután végeztünk, gyors törölközést követően a hálóba lépve észrevettem, hogy szinte esti sötétség borult a tájra, de nem aggódtam a rosszra fordult időjárás miatt. Így is maradtak elképzeléseim a nap hátralevő résznek eltöltésére.
Mindenekelőtt felöltöztem, és míg Kristen is magára kapott valamit, már indultam is vissza a konyhába, ahol az asztalt szigorúan kikerültem, sőt, rá sem pillantva fejeztem be az ebédkészítést.
Megkönnyítette a dolgomat, hogy addig Kristen sem sertepertélt körülöttem, hanem megterített, szerencsére a fedett erkélyen, nem pedig a konyhaasztalon.
A késői ebéd közben a háborgó tengert figyeltem, de az eső még nem kezdet el esni. Volt tehát egy kis remény rá, hogy nem kell teljesen elmenekülnünk a vihar elől.
Ebéd után, míg ezúttal Kristen mosogatott, előkészítettem a terepet, vagyis a napozóágyról lepedőstül eltávolítottam a rózsaszirmokat, amelyekből jópárat már a szél is elcsent az erkélyről, és szerteszét szórta, majd újra elővettem a gitáromat, és a székbe ülve pengetni kezdtem.
Kristen felhozott magával az emeletre egy újabb üveg pezsgőt, meg az epret, amibe délelőtt már belekóstolt, és mindent lepakolt az asztalra. A gitár láttán felcsillant a szeme. Miután elhelyezkedett a napozóágyon, én is belekezdtem egy dalba, de ezúttal nem az övébe.
Bár tudom, hogy szerette volna azt is hallani újra, mégis most egy kicsit régebben írt szerzeményemet szerettem volna megmutatni neki. Never think
Never think
What's in your heart
What's in our home
So I won't
You'll learn to hate me
But still call me baby
Oh Love
So call me by my name
And save your soul
save your soul
Before you're too far gone
Before nothing can be done
I'll try to decide when
She'll lie in the end
I ain't got no fight in me
In this whole damn world
Telling you to hold off
She said hold on
It's the one thing that I've known
Once I put my coat on
And how I know it's all wrong
She's standing outside holding me
Saying oh please
I'm in love
I'm in love
Girl save your soul
Save your soul
Before you're too far gone
And before nothing can be done
'Cause without me
You got it all
So hold on
Without me you got it all
So hold on
Without me you got it all
Without me you got it all
So hold on
Without me you got it all
So hold on
Without me you got it all
So hold on
Hold on
Kristen némán hallgatta végig a dalt, de tekintetében most is a tegnapihoz hasonlatos elérzékenyülést láttam. A fele körül mosolyogni kezdett, és ez a mosoly azóta sem hervadt le az ajkairól.
Ezután belekezdtem az ő dalába, mire szemeibe újra könnyek gyűltek, amint rögtön felismerte. Pulcsija ujjával törölgette le a kipottyanó cseppeket.
A dal végén felállt, odajött hozzám, két keze közé fogta az arcomat, és a számhoz hajolt.
- Annyira szeretlek – suttogta elcsuklóan, majd megcsókolt.
A gitár akadályozott benne, hogy megöleljem, és a karjaimba vegyem, de egy percnyi érzelmes csók után felemelkedett, még egyszer megcirógatta az arcom, majd töltött a pezsgőből mindkettőnknek, és egy pár szem epret magához véve visszafeküdt az ágyra. Én pedig egy korty ital után folytattam a privát koncertet.
