211. fejezet (Kristen)
Most jön a fekete leves, gondoltam, de nem voltam vele tisztában, mennyit hallott vagy látott Rob az előzőekből, ezért egyelőre a lényeget mondtam.
- Utánam jött, hogy visszaszerezzen, de meglátta, hogy itt vagy, ezért leszűrte belőle a következtetéseit.
Rob nem válaszolt, és a cigit végigszívtam, ezért eloltottam.
- És még? – faggatott tovább, de ha nem kérdezte volna, is elmeséltem volna neki, mi is történt pontosan.
És így is tettem. A legapróbb részletet sem hagytam ki, de ő közben végig a sötét éjszakába bámult. Csak a végén pillantott rám.
- Megcsókolt – mondta halkan.
Ezek szerint mégis látott mindent a háló emeleti ablakából. És igen, ezt az előbb kifelejtettem a mondókámból.
- Meg.
- És te nem tiltakoztál ellene túl hevesen – vetette a szememre, de csak mert nem ismerte a körülményeket, és azokat az információkat, amiket én igen.
- Rob, én ismerem Mike-ot. És tudom, hogy mivel lehet leszerelni – folytattam. – Ha elkezdek kapálózni vagy ellenkezni, akkor neked kellett volna kiszabadítanod, mert nem bírtam volna vele.
Végig a szemembe nézett, amíg ezt mondtam, és utána lassan bólintott. De mégis látszott rajta, hogy még vannak aggályai az ügyet illetően.
- És most? – kezdte. – Mi lesz?
- Én a magam részéről lezuhanyzok, utána pedig lefekszem, és szeretném, ha csatlakoznál.
Reménykedtem benne, hogy amíg én vízzel hűtöm magam, addig ő is átgondolja, hogy teljesen feleslegesen aggódik a jövőnk miatt, mert nekem eszem ágában sincs elhagyni, főleg nem Mike miatt. És abban is, hogy esetleg utánam jön a fürdőszobába, mint reggel, de nem tette.
Én mentem ki a verandára, és még mindig ugyanott ült, ahol hagytam. Újabb szál cigi égett a kezében, de a sörösüveget már letette maga mellé az asztalra. Nyilván kiürült.
Ahogy észrevett, a pillantása végigsiklott rajtam, és mivel csak egy rövid törölköző takarta a testemet, szinte éreztem a tekintete perzselését a bőrömön.
- Nem jössz? – érdeklődtem halkan.
Nem kellett megismételnem, máris felállt, és belépett utánam a házba. A lépcső előtt azonban megtorpant.
- Öhm… Lent maradnál még egy percre? – kérdezte.
- Persze – feleltem, bár újfent meghökkentem, hogy ezúttal vajon mit tervez.
Felment az emeletre, és már úgy tűnt, a haragja, félelme, aggodalma, vagyis minden negatív érzés elpárolgott belőle. Szerencsére. El sem hittem, hogy ez is igaz lehet.
Meg azt sem, amikor kereken egy perc múlva újra megjelent, és a karjába kapott.
- Hunyd le a szemed egy kicsit – kérte.
Engedelmeskedtem. Éreztem, hogy az emelet felé haladunk, majd azt, hogy a hűs lepedő simul alám, de leskelődni sem mertem. Ruhasuhogást hallottam, majd az ágy besüppedt Rob teste alatt, ahogy mellém feküdt.
Gyengéden megcsókolt, de túl röviden ahhoz, hogy viszonozhassam, mégis elég ideig hogy a vérem pezsegni kezdjen. Továbbra sem mertem kinyitni a szemem, amíg nem ad rá engedélyt, bár ez egyre jobban nehezemre esett.
- Most már szabad – suttogta a fülembe, és az ajkai lassan a nyakam felé vándoroltak, hogy utána a melleimet kényeztessék.
Felnyitottam a szemhéjaimat, és a falakon mindenütt narancsszínű fényeket láttam táncolni. Bár a figyelmem főként oda összpontosult, ahol éppen Rob nyelve szánkázott végig a bőrömön, éppen a csípőm közelében, mégis meglepett a látvány.
Valamikor telehalmozta a szobát gyertyákkal, és most ezek járták el a szerelem táncát a falakon. Halkan felsikkantottam, és nemcsak a váratlan látványtól, hanem mert Rob ajkai már a térdemet csókolták körbe, míg a kezei a combjaimat kényeztették óvatos cirógatásokkal.
Megremegtem a sokféle érintéstől, és sem a szememnek nem mertem hinni, sem az érzékeimnek. Olyan hangulatossá vált így az egész szoba, hogy nem fogtam fel belőle semmi mást, csak az ágyat, amelyen hevertünk, és kettőnket. Az egész idillt pedig még mámorítóbbá tették a gyertyalángok.
Rob ajkai a bokám felfedezése után a lábam szárán haladtak egyre feljebb, és egyre hevesebben rázkódtam, amint a combjaim felé közeledtek, de ahelyett, hogy a lényegemet tapintotta volna, újra a csípőmet és a derekamat borította be apró csókokkal, míg végül a melleim után újra a nyakam következett, hogy aztán egy újabb szenvedélyes csókban forrjunk eggyé.
Próbáltam én is megérinteni, de lefogta a kezeimet, így nem simogathattam végig sem a testét, sem a szemmel láthatóan vágyának dárdaként meredező megnyilvánulását.
Felnyögtem, és egyszerre éreztem kínt és örömöt emiatt. A nyelve ugyanabba a táncba csábította az enyémet, amelyet a fények roptak körülöttünk, és ezzel tovább izgatta minden porcikámat.
Miután a fuldoklás határán végül ő is zihálva elszakadt tőlem, hasra fordított, és a hajamat félresimítva újra a nyakamra vetette magát. Az ő keze is remegett, amint végigsimította a hátamat, a fenekemet, és a lábaimat, hogy aztán az ajkai ismét ugyanerre az útvonalra tévedjenek.
Próbáltam megfordulni, de az egyik keze a tarkómra tapadt, és az ujjaival ott borzolta fel az idegeim maradékát. A másik keze a lábszáram felől följebb haladva egyre közelebb került a szájához, ami már a fenekemet halmozta el a csókjaival, aztán végre megéreztem az ujjait a lábaim közé csusszanni.
Mélyet sóhajtottam a gyönyörtől, ahogy megéreztem a testem mélyére fúródni őket, miközben az ajkai tovább vándoroltak a vádlim felé.
A sok különféle érzéstől és az egész helyzet pikantériájától attól tartottam, hogy felgyulladok és velem az ágy is, sőt, a házat is féltettem a porig égéstől, de Rob tovább fokozta mindezt, amint a tarkómat elengedte széjjelebb tárta a lábaimat, közéjük helyezkedett, és óvatosan a medencém alá nyúlva megemelte a fenekemet.
Egy pillanatig még az ujjainak az érzéki mozgolódását éreztem magamban, majd azok hirtelen eltűntek, hogy végre ő maga töltse ki a bensőmet. A könyökömre támaszkodtam, és igyekeztem minél jobban behajlítani a hátamat, hogy még mélyebben érezhessem magamban, aztán feljebb húztam a térdeimet, ezzel jobban széttárva a combjaimat, és hagytam, hogy teljesen magára húzzon.
Először lassú tempóban hódította meg egyre jobban a testem rejtekét, majd kisvártatva hallottam ahogy egyre szaggatottabban veszi a levegőt, és én is úgy éreztem, mindjárt végem van, de hirtelen megállt, és megint fuldokolni kezdtem amiatt, hogy a gyönyöröm kapujában voltam kénytelen toporogni.
Ő sem lehetett ezzel másként, de hallottam, hogy ismét lélegezni kezd, és újra mozogni éreztem a testem mélyén. Ekkor feltérdeltem, és az ágy támlájába kapaszkodva felemelkedtem. A vállam felett hátrapillantva láttam, amit éreztem is, azaz azt, hogy Rob éppen a hátamat simogatja végig, hogy aztán a csípőmbe markolva egyre vadabbul és keményebben hajtson bennünket a mennyország felé.
De megint megállt.
El sem tudtam képzelni, hogy bírja ezt, de én már alig voltam képes kapaszkodni, és összeszorított fogakkal nyöszörögtem azért, hogy végre megkönyörüljön rajtam. Hiába.
Egyik kezét előrenyújtotta, a mellembe markolt, és úgy húzott fel magához. Felsőteste most már a hátamnak simult, és hol a mellemet, hol a hasamat cirógatta végig, miközben a mozgása is újra elkezdődött.
Ezúttal már szüntelenül sikoltoztam, minden egyes lökésre egyre hangosabban válaszolva, és Rob is nyögéseivel tette változatosabbá az én élvezetem hangjait. A vulkánkitöréskor az ő nevét kiáltottam és erőmet vesztve dőltem volna vissza a párnák közé, ha nem tart továbbra is szorosan magához húzva.
Egész testemben remegtem már ekkorra, és ő sem volt ezzel másként. Lassan kicsusszant belőlem, és hirtelen máris hiányozni kezdett. Elfeküdtünk egymás mellett a fülledt szobában, és csak milliónyi szerelmes pillantással tudtuk elmondani egymásnak, mit is érzünk.
Miután úgy-ahogy visszanyertem az energiámat, a könyökömre támaszkodtam, és egy csókkal köszöntem meg Robnak az imént átélt gyönyöröket. Utána pihenés helyett folytatásra kárhoztattam, és kezem máris újra teste cseppet sem lankadó gerjedelmére kúszott.
Az általam tapasztaltak viszonzásaként ezúttal én karcoltam végig a bőrét a nyelvemmel, a hasán keresztül az ujjaim által fogvatartott és újra kőkeményre simogatott vágya felé haladva, amit aztán újra mélyen a számba vettem, és még intenzívebben hatott rám így az íze, hogy a saját nedvességemet is kóstolhattam rajta.
Rob kimerülten heverve hagyta, hogy most én tegyek vele, amit csak akarok, és így is cselekedtem. Egy ideig. Mivel félig úgy fordultam, hogy ujjaival elérjen, azok most bennem mozogtak egyre hevesebb tempóban, és az előbbi élvezetünk eredményeként tovább fokozták mindkettőnk izgalmát a testemből akaratlanul is kicsikart cuppanások hangjai.
Mikor már újfent csillagokat kezdtem volna látni a lágy gyertyák fényében felszikrázva, elhúzódtam a kezétől, hogy lábamat a csípőjén átvetve, szerelmem teste fölé helyezkedve magamba vezessem a férfiasságát. A mellkasára támaszkodva űztem őt is és magamat is tovább a minden emberi érzéket felcsigázó őrület felé, amelyet újabb sikítással üdvözöltem.
Rob viszont egy kissé lemaradt mögöttem, így a csípőmbe kapaszkodva mozgatott magán tovább, míg végül mindennél mélyebben belém hatolt, és éreztem felzubogni a testem legmélyén az újabb lávarobbanást, amely belülről égette tovább az egész lényemet.
Utána szédülten zuhantam a mellkasára, hogy magamhoz térjek a felülmúlhatatlan örömök okozta kábulatból. Rob a hátamat cirógatta, ezzel borzongást idézve elő rajtam, amerre az ujjai végigsiklottak a bőrömön.
Felemeltem a fejem, és belenéztem a szemébe. A végtelennél is halhatatlanabb szerelmet és elégedettséget olvastam ki belőle a tovább táncoló gyertyák kicsit sem halványuló fényében, és megdöbbentem azon, hogy ő is tökéletesen ugyanazt érzi, amit én.
Bár nem először voltunk együtt, mégis minden alkalommal olyan szívbemarkoló élményekkel és érzésekkel gazdagodtam, hogy biztosra vettem, akármit is hoz a jövő, ezek már örökké az enyémek maradnak. Az én szívem pedig egyszer s mindenkorra végérvényesen Robé.
